A tegnapi nap legjobb dontese az volt h egesz napra mind a 4en bicajt bereltunk a szallasunknal 1$-ert. Ezert az osszegert egy nem tul mutatos, kinai jellegu varosi kerekpart lehet berelni aminek legalabb egyik feke mukodik, kozepesen kenyelmes es elfogadhato hatekonysaggal gurul es tartja az iranyt. A magyar kresz eloirasa szerinti tartozekokat nem tartalmazza, mint pl. elso- es hatso lampa, sisak, pumpa, gumijavito keszlet, kullo prizma, igaz, ezek hianyaert semmifele hatosagi retorziotol nem kellett tartanunk.
Tuktukkal sem veszedelmesen draga eljutni az angkori templomokhoz, 4en pont bele is ferunk, elvileg barhol megallhatunk, amig nezelodunk megvarnak, de a bringa megiscsak a szabadsag csimborasszoja, ahogy otthon. Itt tenyleg akkor es ott allunk meg ahol akarunk, kis kulcsos vekony zarral lezarhatjuk oket, de valoszinuleg senkinek sem kellenenek.
Sot meg azt is megtapasztaltuk h maguk a tuktukosok sem nyaggatnak percenkent h nem akarunk-e valahova menni persze nagyon olcson, tehat fel sem merulunk mint celcsoport.
A romok par km-re vannak a varostol, szoval meg ilyen baromi melegben es a szokasosnak lassabb bringakkal is kenyelmesen bevehetok.
Hogy az elvezet teljes legyen, a napot ismet egy napfelkeltes romnezessel terveztuk kezdeni. Ez ugyebar egyet jelent azzal h sotetben, a sajat (pontosabban Fodie) fejlampainkkal kivilagitva, ismeretlen orszagban es kozlekedesi szokasok mellett vagjunk neki. Ez azert csak a legrosszabb elmeleti okoskodas, mert valojaban a kozlekedes ritmusat volt alkalmunk gyalogoskent (itt is a legalacsonyabb statuszu) megszokni es nem olyan rettenetes. Az egesz kozlekedes egy nagy folyamatosan omlo tomeg, ahol gyalogos, bicajos, motoros, autos es busz komoly figyelemmel egymasra, kozel egymashoz kozlekedik. Senki sem megy tul gyorsan (Bangkokban mar ez nem igaz), megvan a rangsor (erosebb jarmu a nyero), de igazabol szavunk sem lehet, mindenki europai modon figyel es elenged ha kell. A varos utjai eleg szelesek, legtobb helyen meter szeles leallo-, bringa-, gyalogossav van, a romok fele ez pedig meg nyilvanvalobb es egyszerubb, mert ott legalabb nincsenek parkolo kocsik es boltok. 1 szo mint 100, kellemes a kozlekedes, odafigyelve teljesen biztonsagos. A viszonylag szigoru jobbratartast mindenki elvarja es be is tartja. Dudalas gyakori, ami itt is arra szolgal h az erosebb jarmu figyelmeztesse az elotte halado gyengebbet h az meg fogja elozni. Aggresszioval, kapkodassal, mutogatassal egyszer sem talalkoztunk. Kozel sem olyan kaotikus es nyomulos mint az araboknal.
Annaval pont elcsiptuk a napfelkeltet Angkor Watnal, bar eredetileg egy dombra akartunk felmenni, de igy is jol jartunk. Fodiek kevesbe, ok meg egyszer visszafordultak az otthon hagyott jegyekert.
Reggeli utan Angkor Thom reszeit jartuk korbe, ahol nagyon jol jott a bringas szabadsag.
Kimentunk a varoskapun Preah Khan fele (ahol eloszor voltunk Janossal), de ott inkabb balra kanyarodtunk egy falu fele h kozelebb keruljunk a nephez. Az egyszeru viskokat es falusi gyerekeket eddig csak kocsibol es tuktukrol lattuk, most egy kicsit meg kozelebbrol. Egy szep kis kort tettunk egyre kevesebb arnyekban, ahogy azt mar elottem irtak, szerintem turanak sem volt rossz :)
Kepek majd csak otthonrol lesznek felteve, mert eleg szar itt a net, nem maradna sok idonk a kepekkel is vacakolni miutan kivartuk a magyar oldalak betoltodeset.
Tuktukkal sem veszedelmesen draga eljutni az angkori templomokhoz, 4en pont bele is ferunk, elvileg barhol megallhatunk, amig nezelodunk megvarnak, de a bringa megiscsak a szabadsag csimborasszoja, ahogy otthon. Itt tenyleg akkor es ott allunk meg ahol akarunk, kis kulcsos vekony zarral lezarhatjuk oket, de valoszinuleg senkinek sem kellenenek.
Sot meg azt is megtapasztaltuk h maguk a tuktukosok sem nyaggatnak percenkent h nem akarunk-e valahova menni persze nagyon olcson, tehat fel sem merulunk mint celcsoport.
A romok par km-re vannak a varostol, szoval meg ilyen baromi melegben es a szokasosnak lassabb bringakkal is kenyelmesen bevehetok.
Hogy az elvezet teljes legyen, a napot ismet egy napfelkeltes romnezessel terveztuk kezdeni. Ez ugyebar egyet jelent azzal h sotetben, a sajat (pontosabban Fodie) fejlampainkkal kivilagitva, ismeretlen orszagban es kozlekedesi szokasok mellett vagjunk neki. Ez azert csak a legrosszabb elmeleti okoskodas, mert valojaban a kozlekedes ritmusat volt alkalmunk gyalogoskent (itt is a legalacsonyabb statuszu) megszokni es nem olyan rettenetes. Az egesz kozlekedes egy nagy folyamatosan omlo tomeg, ahol gyalogos, bicajos, motoros, autos es busz komoly figyelemmel egymasra, kozel egymashoz kozlekedik. Senki sem megy tul gyorsan (Bangkokban mar ez nem igaz), megvan a rangsor (erosebb jarmu a nyero), de igazabol szavunk sem lehet, mindenki europai modon figyel es elenged ha kell. A varos utjai eleg szelesek, legtobb helyen meter szeles leallo-, bringa-, gyalogossav van, a romok fele ez pedig meg nyilvanvalobb es egyszerubb, mert ott legalabb nincsenek parkolo kocsik es boltok. 1 szo mint 100, kellemes a kozlekedes, odafigyelve teljesen biztonsagos. A viszonylag szigoru jobbratartast mindenki elvarja es be is tartja. Dudalas gyakori, ami itt is arra szolgal h az erosebb jarmu figyelmeztesse az elotte halado gyengebbet h az meg fogja elozni. Aggresszioval, kapkodassal, mutogatassal egyszer sem talalkoztunk. Kozel sem olyan kaotikus es nyomulos mint az araboknal.
Annaval pont elcsiptuk a napfelkeltet Angkor Watnal, bar eredetileg egy dombra akartunk felmenni, de igy is jol jartunk. Fodiek kevesbe, ok meg egyszer visszafordultak az otthon hagyott jegyekert.
Reggeli utan Angkor Thom reszeit jartuk korbe, ahol nagyon jol jott a bringas szabadsag.
Kimentunk a varoskapun Preah Khan fele (ahol eloszor voltunk Janossal), de ott inkabb balra kanyarodtunk egy falu fele h kozelebb keruljunk a nephez. Az egyszeru viskokat es falusi gyerekeket eddig csak kocsibol es tuktukrol lattuk, most egy kicsit meg kozelebbrol. Egy szep kis kort tettunk egyre kevesebb arnyekban, ahogy azt mar elottem irtak, szerintem turanak sem volt rossz :)
Kepek majd csak otthonrol lesznek felteve, mert eleg szar itt a net, nem maradna sok idonk a kepekkel is vacakolni miutan kivartuk a magyar oldalak betoltodeset.
