A minap egy helyi magániskolában jártam pár kilométerre innen a város peremén, ami már minden tekintetben falu. Egy lelkes khmer fiatal pár tartja fent kis pénzből. A férj kőrestaurátor, a feleség könyvelő és az évek során képesek voltak az átlag szegénységből kiemelkedni. Magániskolát üzemeltetni egy ilyen szegény országban nem tűnik működőképes üzleti modellnek, de ők a kis pénzből kihozták a legtöbbet.

Havi $5 a tandíj, amit ha nehezen is, de a szülők áldozni tudnak a különórákra (jellemzően angol, számítógépes alapismeretek), aminek felét a tanár kapja, másik fele az üzemeltetőké. A 400 diákból kb. 50, aki végképp nem tudná előteremteni a tandíjat, ingyen tanul.

Profitot nem nagyon termel, de fenntartja magát a rendszer, sőt, már készül egy másik telken egy újabb projekt, ahol angol tanítás mellett lesz varrás-oktatás és motorszerelő-képzés is. Ez utóbbihoz egy német szervezet is csatlakozott és onnan várhatók majd önkéntes európai tanárok, de bárkit szívesen látnak.